Badár Balázs az egyik leghíresebb magyar fazekasmester. 1855. május 5-én született Mezőtúron. Két elemi osztály elvégzése után Mezőtúron Szappanos Imre (1868–1869), majd id. Vargha Jánosnál korsós mestereknél tanult (1868–1878). 1878-tól önálló mester, majd 1879-ben műhelyt nyitott, ahol elsősorban mezőtúri használati cserépedények és díszedényeket készített. Egyéni stílusát az 1880-as évektől a mezőtúri népi díszítőhagyományok, a korai szecesszió és a nemzeti stílusjegyek határozták meg. Edényeit bepecsételt mesterjellel látta el, több jelet használt. A pécsi Zsolnay-műhely közvetítésével ismerkedett meg a 16–18. századi közel-keleti kerámia díszítő elemeivel és ennek formai, stilisztikai elemeit ötvözte a mezőtúri népi kerámia hagyományaival. Az első magyar fazekasmester, aki elszakadt a kézműves alkotói módszertől és egyedi tervezésű kerámiáival beilleszkedett a századvégi magyar és európai kézműipar forma- és stílusvilágába. Vevőköre főleg az alföldi mezővárosok értelmisége, úri közönsége. Házában, a 20. század elején gyakori vendég volt Albrecht főherceg, Fedák Sári, Jászai Mari és az atyai jóbarátjának tekintett Móricz Zsigmond (1879–1942). Móricz több írásában (riportjaiban) is megemlékezett alkotásairól, maga is gyűjtögette a zöldmázas mezőtúri edényeket. Különös munkáival: vázáival, díszedényeivel a millenniumi kiállításon tűnt fel, ahol állami ezüstérmet nyert. Több külföldi kiállításon is részt vett és kapott kitüntetést: így Brüsszelben, Párizsban és Antwerpenben is. Működése a magyar népi fazekasság válságos korszakára esik, műveivel magasabb társadalmi osztályok ízlésének akart megfelelni. Nagy hatással volt az Alföld fazekasságára. A magyar népies agyagművességet ő fejlesztette művészivé és tette világhírűvé. 1932-ben kerámiáinak válogatott anyagát a stockholmi múzeum vette át megőrzésre. 1939. május 14-én Mezőtúron érte a halál.

Lánya, Badár Erzsébet apja műhelyében tanult, mestervizsgája után ő lett az első magyarországi női fazekas népi iparművész. Hagyományos mezőtúri kancsókat, korsókat, serlegeket, bokályokat, tálakat, ill. mai rendeltetésű ét- és ivókészleteket készített. Világossárga, ún. dudi-sárga korsóit körbefutó virágkoszorúkkal díszítette. A festett és írókás díszítmények mellett a metszett motívumokat is alkalmazta. Munkái a mezőtúri népi kerámia legjobb hagyományait követik. A család egykori otthonában, a Badár-emlékházban, Badár Balázs emlékházát alakították ki, ahol a mester emléktáblája és szobra mellett Badár Erzsi művei is megtekinthetők.

Fia, Ifj. Badár Balázs szintén népi fazekas lett.